A téli szünetnek vége, a stáb újra munkába áll, ma kezdik el felvenni a 4x15. részt, amit  Ken Woodruff  írt és Geary McLeod fog majd rendezni. A rövid hír után kanyarodjunk vissza az előző tíz részhez, szerintem lesz miről beszélni...

Izgalmas tíz részen vagyunk túl, szerintem az előző évadokhoz képest ez volt a legkeményebb kezdés. Jane börtönben kezdte, persze tudtuk ki fog szabadulni. Kiszabadult, méghozzá nem is akárhogy, ezt nem is részletezem, tudjátok hogy történt. Ezután megoldotta az ügyet, kétség sem fér hozzá, de valahogy tudta, hogy nem Red Johnt ölte meg. Mindenesetre egy pszichopata fickót kinyírt, és leleplezte a bájos feleségét aki mindvégig mondogatta: "Timothy jó ember volt" . Hát egy csodás, mit mondjak! Na mindegy egy őrülttel kevesebb, és egyébként ebben a negyedik évadban eddig még minden sorozatgyilkos meghalt, kivéve egyet. Red Johnt.

Ez a második részben be is bizonyosodott. Jane találkozott azzal a vak nővel (az első évad fináléjából ismerjük)  akinek Red John a szeretője volt. A vakoknak mint tudjuk, a látásukon kívül, a többi érzékszervük eléggé kifinomult. A nő és Jane találkája a hullaházban volt, ahol a nő megtapogatta Timothy Carter hulláját, és kijelentett, hogy őt idézzem: " I have no idea who he is". Most már biztos volt: Red John még él.

A harmadik résztől négy epizódon át a Red John szál pihent. Elraboltak egy kölyköt, egy őrült majdnem megölt egy polgármestert, egy másik egy szigeten gyilkolt, aztán még egy rendőrfőnököt is megöltek. Valahogy így tudnám elmondani mi is zajlott le ez alatt a négy rész alatt, de akkor hibáznék! Ugyanis ne feledkezzünk el a csapatról sem. Cho-t például elütötték, aminek még mindig issza a levét, Van Pelt még mindig nem tudja feldolgozni, hogy lelőtte a vőlegényét, Lisbon egy egész családi részt kapott (Where in the World is Carmine O'Brien), Rigsby meg összejött valami ügyvédnővel...

Ezután jött a 4x07 a Blinking Red Light. Na szóval itt jön az, hogy: Ne szórakozz Red Johnnal! Mert ha ezt teszed, ráadásul ezt a TV-ben teszed, akkor tuti nem jársz jól. Annyira azért ne szaladjunk előre, de mondhatni ez volt ennek a résznek a tanulsága. Jó kis rész volt, csak már túlságosan kiszámítható. Az elejétől lehetett tudni, hogy ez az öreg fickó a gyilkos, hisz olyan nyilvánvaló volt, hogy csak azok a pszichopaták kísérik végig a nyomozás menetét, valamint  istenítik magukat, mint ahogy ez az ember tette. Majdnem olyan volt ez a fickó mint a mi kis barátunk, John, de mégsem volt olyan okos, hisz olyan hibát követett el amelyet nem lett volna szabad...

A nyolcadik-kilencedik részről csak annyit, hogy szerintem nem történt olyasmi ami befolyásolná az eseményeket, de ha még is lett volna írjátok meg kommentbe . A tizedik rész viszont kitűnt az eddigiek közül...

... megérkezünk a tetthelyre, Jane pedig elkószál. Az eddigiekben ebből nem történt baj, na most annál nagyobb. Patrick meghalt. Már aki az előzetest látta az már tudta, hogy aztán mégsem hal meg, de nem ússza meg ennyivel. Jó kis húzás volt a készítőktől, hogy bedobták ezt az 'emlékezetkiesést', így láthattuk azt a Patrick Jane-t akinek még nem tette tönkre az életét egy sorozatgyilkos. Vidám egy pasast kaptunk, Lisbonba és Van Peltbe is egyből belekötött, mit csodálkozunk. A rész bővelkedett a poénokban, a kedvencem beszólásom : “Are we sleeping together?” azaz "Mi együtt alszunk?" volt amit Jane mondott Lisbonnak a kórházban.   Az gyilkost és rablót Jane végül elkapta (és meglopta) majd még egy csajt is felszedett és ehhez jött még az, hogy fel akart mondani. Na itt már Lisbonnak is betelt a pohár. A következő képen Jane és Lisbon tart valahová. Mindenki tudja, hogy hová, kivéve Janet. Sötétség, hátborzongató zene.

• "Szép ház. Kié?"
• "A tiéd"

Lisbon elkéri a kulcsokat, bemennek, a házban csak az a kis bicikli van amit Jane azon az estén arrébb tett, azon az estén amikor a családját meggyilkolták. Felmennek az emeletre, Jane pedig benyit az ajtón...Január 12-én folytatjuk...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.